1051 Budapest, Zrínyi utca 3.

Tel.: (1) 8869-300, E-mail: ogyei@ogyei.gov.hu

1372 Postafiók 450.

ENGLISH

OTÁP 2014.

A felnőttek egészségtelen táplálkozása és a kevés mozgás egyaránt hozzájárul a magyarok jelentős súlytöbbletéhez és kirívóan rossz egészségi állapotához. Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok étrendjére a sok, főleg állati eredetű zsír, a kevés gabonaféle, különösen a teljes kiőrlésű, a nem megfelelő zöldség-, gyümölcsfogyasztás jellemző. Egy felnőtt naponta több mint 5 órát ül, csupán 7000 lépést tesz meg, és mindössze 10 percet sportol.

Magyarország az életmóddal, azon belül a táplálkozással összefüggő krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rosszindulatú daganatok halandósági rangsorában a legrosszabbak közé tartozik Európában. Az elhízás az életminőség romlásán túl számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát növeli, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-, a magasvérnyomás-betegség, a stroke, egyes rákbetegségek és pszicho-szociális problémák, melyek korai halálozáshoz vezethetnek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a túlsúly és az elhízás gyakorisága már Európában is riasztó méreteket öltött, az elmúlt 30 év során hazánkban is növekedett. Az elhízás népegészségügyi jelentősége és társadalmi terhei vetekszenek a dohányzáséval, ugyanakkor az egészséges életmóddal már a daganatos betegségek jelentős része (20-40%) is megelőzhető, a halálozások fele elkerülhető lenne.

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) országosan reprezentatív adatokat szolgáltat az elhízás gyakoriságáról, a táplálkozási szokásokról, a tápanyagbevitelről, az egészségi állapotot meghatározó tényezőkről, melyek nélkülözhetetlenek a megelőzést célzó szakpolitikai intézkedések kidolgozásához és hatásuk monitorozásához. A 2009-ben, azonos módszertannal végzett vizsgálat eredményeivel való összevetés teszi lehetővé az időbeli változások kimutatását.

A felnőttek táplálkozásában a legnagyobb mennyiségben bevitt tápanyagok, úgymint aszénhidrátok és zsírok aránya eltér a hazai és nemzetközi ajánlásoktól. Az energiabeviteltúl nagy hányadát adják a zsírok, közülük is a kedvezőtlenebb élettani hatású telített zsírsavak aránya magas. Ezzel szembena szénhidrátoké az ajánlottnál alacsonyabb. Kedvezőtlen változás 2009-hez képest,hogy a nők táplálkozásában a zsír energiaaránya tovább nőtt, ezen belül a telített zsírsavak aránya mutat növekedést. A lakosságrostbevitele csökkenő, a hozzáadott cukorbevitele növekvő tendenciát jelez.A felnőttek nem elhanyagolható részének, az élelmiszerfogyasztás alapján számított vitaminbevitele nem megfelelő. A D-vitamin, a biotin, a pantoténsav és folsavbevitel kritikusan alacsony. Az ásványi anyagok közül a káliumbevitel jelentősen csökkent, a kalciumbevitel most sem érte el az ajánlott mennyiséget. Kedvező változás, hogy2009-hez képest csökkent a sóbevitel, de még így is az ajánlás több mint 2,5-szerese.

A felnőttek tápanyagbeviteli értékei a kedvezőtlen táplálkozási szokásokra vezethetők vissza. Az állati eredetű zsiradékok, a húsok, húskészítmények rendszeres és túlzott fogyasztása, a zöldségek, gyümölcsök, a tej és tejtermékek, valamint a gabonafélék, különösena teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek igen alacsony fogyasztása jellemző a felnőttekre; 2009-hez képesta halfogyasztás kissé nőtt,de még 2014-ben sem érte el az ajánlott mennyiséget. Nőtt afinompékáruk és az ízesített gabonaszeletek fogyasztása is, melyek hozzáadott cukortartalmuk miatt jelenthetnek kockázatot. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az édesítőszerek fogyasztása, melyek szakmai megítélése vitatott. Az élettanilag előnyösebb, telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok fogyasztása visszaesett, míga telített zsírsavban gazdag szalonnafogyasztás nőtt.Különösen kedvezőtlen, hogya friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2009-hez képest csaknem ötödével csökkent!

A táplálkozás mellett a fizikai aktivitás jelentősége számos népbetegség megelőzésében és gyógyításában ma már nem megkérdőjelezhető. Magyarországon az OTÁP2014 keretében történt először a felnőtt lakosság fizikai aktivitásának jellemzését célzó, méréseken alapuló vizsgálat lépésszám mérő alkalmazásával. A naponta megtett átlagos 7022 lépés alapján a lakosság mérsékelten aktívnak tekinthető,a felnőttek több mint négyötöde nem teljesíti a preventív céllal ajánlott napi 10.000 lépést.A kiegészítő kérdőíves felmérés eredményei alapján a felnőttek csupán napi 10 percet sportolnak, ugyanakkor több mint 5 órát ülve töltenek.

A felnőttek átlagos energiabevitele aktív életmódhoz elegendő energiát biztosít, míg a lépésszám-mérés eredményei alapján a lakosság csak mérsékelten aktív életmódot folytat. Ez a tény, és hogya magyar felnőttek 2/3-a túlsúlyos vagy elhízott,bizonyítja, hogy az energiabevitel meghaladja a szükségletet. A túlsúly és elhízás együttes előfordulása az életkor előre haladtával nő,az idős férfiak 87%-ának, a nők 75%-nak súlytöbblete van. Ezzel párhuzamosana hasi elhízáselőfordulási aránya is igen magas,csaknem minden második felnőtt érintett.

A megfelelő tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-ellátottsághoz, a hiányállapotok és a túlzott bevitel okozta egészségproblémák megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, különösen a zöldség-, gyümölcsfogyasztás növelése, az állati eredetű zsírok, a magas só-, cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mérséklése, a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonák, a zsírszegény tej és tejtermékek valamint a halak fogyasztásának növelése. Ehhez kiemelten fontos a lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről, a korszerű, közérthető élelmiszeralapú ajánlások terjesztése, az egészséges élelmiszerválaszték megteremtése és elérhetővé tétele. Az egészséges táplálkozáson túl a megfelelő fizikai aktivitás – már a napi rendszerességgel végzett séta is – mérhető egészségnyereséget jelent mind az egyén mind a társadalom számára.

Az OTÁP2014 vizsgálati módszere

A Központi Statisztikai Hivatal által lebonyolított Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) válaszadóinak egy kisebb csoportján került sor 2014. szeptember-december között az OTÁP2014 vizsgálatra, az ország 122 településén. A vizsgálat célja a felnőttek táplálkozási szokásainak, tápanyagbevitelének, fizikai aktivitásának felmérése, illetve 2009-et követően újból korszerű mérőeszközökkel meghatározni a túlsúly és elhízás valamint a hasi elhízás gyakoriságát. Az OTÁP2014 a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közreműködésével valósult meg. Egészségügyi szakképesítéssel rendelkező vizsgálók keresték fel otthonukban a résztvevőket és meghatározott protokoll szerint, azonos típusú műszerekkel mérték meg testmagasságukat, testtömegüket és haskörfogatukat. A vizsgálat új eleme volt, hogy a fizikai aktivitás jellemzéséhez a résztvevők pedométerrel mérték a naponta megtett lépéseik számát. A táplálkozási naplókba lejegyzett étkezéseket dietetikus szakemberek ellenőrizték, pontosították, és rögzítették a NutriComp 4.0 programmal. Az országosan reprezentatív adatokból készített becslések a magyar felnőtt lakosság tápanyagbevitelét, élelmiszerfogyasztását, fizikai aktivitását jellemzik. Az OTÁP2014 főbb elemeiben az öt évvel korábbi, 2009-es vizsgálat módszertanát követte, ezzel biztosítva az eredmények időbeli összehasonlíthatóságát.

A felmérésekről további információkat talál a http://www.ksh.hu/elef/index.html honlapokon.

Letölthető infografika - pdf

Letölthető infografika - png


A 2016. június 2-án megrendezett szakmai konferencián elhangzott előadások


 

A felméréssel kapcsolatos publikációk, tanulmányok

Tudományos közlemények

1) Erdei G., Kovács V. A., Bakacs M., Martos É. Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014. I. A magyar felnőtt lakosság tápláltsági állapota. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 533–540. pdf

2) Sarkadi Nagy, E., Bakacs, M., Illés, É., Nagy, B., Varga, A., Kis, O., S. Molnár, E., Martos, É. Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. II. A magyar lakosság energia- és makrotápanyag-bevitele. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 587–597. pdf

3) Nagy B, Nagy-Lőrincz Zs, Bakacs M, Illés É, Sarkadi Nagy E, Martos É. Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. III. A magyar lakosság makroelem-bevitele. Orv Hetil. 2017; 158(17): 653–661. pdf

4) Nagy B, Nagy-Lőrincz Zs, Bakacs M, Illés É, Sarkadi Nagy E, Erdei G, Martos É. Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. IV. A magyar lakosság mikroelem-bevitele. Orv Hetil. 2017; 158(21): 803–810. pdf

5) Schreiberné Molnár E, Nagy-Lőrincz Zs, Nagy B, Bakacs M, Kis O, Sarkadi Nagy E, Martos É. Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. V. A magyar lakosság vitaminbevitele. Orv Hetil.2017; 158(33): 1302–1313. pdf

 

További tanulmányok

Összefoglaló a magyar felnőtt lakosság tej- és tejtermék fogyasztásáról

 

Frissítve: 2017.10.20 10:18