1051 Budapest, Zrínyi utca 3.

Tel.: (1) 8869-300, E-mail: ogyei@ogyei.gov.hu

1372 Postafiók 450.

ENGLISH

Október 11-e az Elhízás Világnapja – World Obesity Day

A gyermekek obezitológiai ellátás korszerűsítése érdekében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársának vezetésével felmérést végeztek, melynek eredményeként több szakmai szervezet, köztük a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Elhízástudományi Társasága (MET), a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) egy olyan közös szakmai cselekvési tervet, javaslatot készítenek elő, mely jelentősen javíthat az elhízott gyermekek ellátásán.

A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta hazánkban stabilizálódni látszik, de átlagosan még mindig minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott és az arány jelentős régiós különbségeket mutat – derül ki az OGYÉI és a MDSZ adataiból, amit az intézetek az Elhízás Világnapja kapcsán közös közleményben adtak ki. A középiskolás évek végére átlagosan minden 30 tanulóból 1 súlyosan elhízott (3,3%) a 2017/2018-as NETFIT® adatok elemzése alapján.

A súlyos elhízás előfordulása Magyarországon gyermekkorban átlagosan kb. 2,1%. Ha ezt az arányt visszavetítjük a legutolsó népszámlálás eredményeire, akkor a legóvatosabb becslés szerint is hazánkban ma körülbelül 20 000 súlyosan elhízott gyermek él, ez nagyjából megfelel Hatvan város teljes lakosságának. A súlyos elhízás előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével, így nem meglepő, hogy a legmagasabb előfordulási arányokat az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régiókban találtuk, míg a legalacsonyabb százalékokat Közép-Magyarországon.

Mivel az elhízás kezelése igen összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat, amely általában kevés sikert eredményez, ezek a gyermekek, illetve családok sokat szenvednek. Nemcsak azért, mert az elhízás, különösen a súlyos elhízás, már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli (pl. cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, aszthma +23% előfordulás, a magas vérnyomás, depresszió előfordulása is gyakoribb). Hanem azért is, mert ezek a gyermekek az iskolában is általában a kortárs bántalmazás célpontjai, tanulmányi eredményük rosszabb és többet is hiányoznak, mint normál súlyú társaik. Nem véletlen, hogy idén az Elhízás Világnapjának témája világviszonylatban a stigmatizáció visszaszorítása. Ezért is fontos lenne, hogy meg tudjuk előzni a kórkép kialakulását.

További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás, valamint a következményesen megjelenő társbetegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára is. Egy nemrég megjelent publikáció szerint az élethosszan át jelentkező kiadások átlagosan gyermekenként kb. 16 ezer euróra tehetők. Ez azt jelenti, hogy az összes kiadás kiteszi az adott ország teljes GDP-jének 1,6%-át. Bár az elemzések Írországra vonatkozóan történtek, de hazánkban is hasonló arányokra számítunk.

Figyelembe véve az állapot súlyosságát és a szövődmények kialakulásának magas kockázatát, az egészségügyi ellátórendszer figyelme érthető módon a súlyosan elhízott gyermekek kezelésére irányul. A jóval nagyobb esetszám miatt azonban súlyosabb egészségügyi és gazdasági terhet jelentenek a kevésbé elhízott gyermekek, akik sokszor teljesen elkerülik az ellátórendszert. Ebben az esetben a sikeres beavatkozás gátjai a diagnózis hiánya mellett az inaktív életmódot és a szükségesnél magasabb kalória bevitelt propagáló és támogató környezeti, kultúrális és gazdasági tényezők pl. az iskolák közelében lévő gyorséttermek, az egészséges táplálkozásba kevéssé illeszthető élelmiszerek gyermekeket célzó reklámja vagy a számítógép és mobiltelefon előtt ülve eltöltött hosszú órák száma.

Az elmúlt pár évben számos jelentős, a gyermekkori elhízás megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedés történt hazánkban. Ide tartozik a mindennapos testnevelés, a közétkeztetési rendelet vagy a népegészségügyi termékadó bevezetése, bevezetése, az iskolai büfék és áruautomaták kínálatának egészségesebbé tételére irányuló jogszabályi környezet kialakítása, illetve az iskola-egészségügyi szűrések rendszerének megerősítése, melynek korszerűsítésén egy ágazatközi munkacsoport jelenleg is dolgozik. Ennek ellenére, ha jelentős eredményeket akarunk elérni, akkor tervezetten és összehangoltan kell beavatkozni a családok, a környezet és az ellátórendszer szintjén egyaránt. Ezt felismerve egyre szorosabb az együttműködés a sport, az oktatás, az egészségügy és a szociális területek között, hogy közösen tudjunk tenni a gyermekek egészségéért.

2018.10.11.

Frissítve: 2018.10.11 09:36