1051 Budapest, Zrínyi utca 3.

Tel.: (1) 8869-300, Fax: (1) 8869-460

1372 Postafiók 450.

ENGLISH

Új élelmiszerek

Mi minősül új élelmiszernek és milyen kategóriái vannak?

Magyarországon jelenleg az új élelmiszerek előállítását és forgalmazását a 2018. 01. 01-én hatályba lépett 2015/2283/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza. A hivatkozott jogszabály értelmében új élelmiszernek (más néven ,,novel food”-nak) kell tekinteni minden olyan élelmiszert vagy élelmiszerben felhasználni kívánt anyagot, amelyet 1997. május előtt jelentős mennyiségben a Közösség területén nem fogyasztottunk és következő kategóriák valamelyikébe sorolható

  • új vagy szándékosan módosított molekulaszerkezetű élelmiszerek, amennyiben e szerkezetet az Unión belül 1997. május 15. előtt nem használták élelmiszerként vagy élelmiszerben;
  • mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek;
  • ásványi eredetű anyagokból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek;
  • növényekből vagy azok részeiből álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek, kivéve, ha az élelmiszer korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyománya van az Unión belül, és olyan növényből vagy -fajtából áll, izolálták vagy állították elő, amelyet:
  • az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására használt, hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, vagy
  • az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására nem használt, nem hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, amennyiben e gyakorlatok az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében nem idéznek elő olyan számottevő változásokat, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére;
  • állatokból vagy részeikből álló, azokból izolált vagy azokból előállított élelmiszerek, az 1997. május 15. előtt az Unión belül élelmiszer előállítására alkalmazott hagyományos tenyésztési gyakorlatokkal kitenyésztett állatok kivételével, amennyiben az ilyen állatokból előállított élelmiszerek korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyománya van az Unión belül;
  • állatokból, növényekből, mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból származó sejt- vagy szövetkultúrákból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek;
  • az Unión belül élelmiszer előállítására 1997. május 15. előtt nem használt előállítási eljárás során létrejött élelmiszerek, amely eljárás az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében olyan számottevő változásokat idéz elő, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére;
  • mesterséges nanoanyagokból álló élelmiszerek (olyan szándékosan előállított anyag, amelynek egy vagy több dimenziója 100 nm vagy annál kisebb méretű, vagy amelynek belső része vagy felülete különálló funkcionális részekből áll, amelyek közül soknak egy vagy több dimenziója 100 nm vagy annál kisebb méretű, beleértve a struktúrát, agglomerátumokat vagy aggregátumokat, amelyek 100 nm vagy annál nagyobb méretűek lehetnek, de amelyeknek a nanoméretre jellemző tulajdonságaik vannak.);
  • a 2002/46/EK irányelvvel, az 1925/2006/EK endelettel vagy a 609/2013/EU rendelettel összhangban használt vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok, amennyiben:
    • az előállításukhoz e bekezdés a) pontja VII. alpontjában említett, az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására nem használt előállítási eljárást alkalmaztak; vagy
    • az e bekezdés f) pontjában meghatározott mesterséges nanoanyagot tartalmaznak vagy abból állnak; 

  • az Unión belül 1997. május 15. előtt kizárólag étrend-kiegészítőkben használt élelmiszerek, amelyeket a 2002/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti étrend-kiegészítőktől eltérő élelmiszerekben szándékoznak felhasználni.

Új élelmiszerekre vonatkozó új rendelet - Miért volt szükség a módosításra? 

A kategória egy közel 20 évvel ezelőtt született jogszabályba fektetett definícióval indult útjának. Az eltelt idő, a tudomány rohamos fejlődése és az élelmiszerekre vonatkozó egyéb jogszabályok változása mind-mind hatással voltak az említett szabályozásra. 2008-ra egyértelművé vált, hogy számos olyan probléma merült fel az engedélyezési eljárások során, melyre megoldást csak a jogszabály nagymértékben történő - kiemelten a fogalomnak és az engedélyezés folyamatának - módosítása jelenthet. A 2008-ban megjelent tervezet esetében számos ülést követően továbbra is megmaradt az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közötti nézetkülönbség. A módosítás tárgyalása 2011. március 28-val lezárult. Az egységes álláspont kialakítására a Bizottság újból kezdeményezte az új élelmiszerek szabályozásának módosítását és 2013. december 18-án nyilvánosságra hozta tervezetét. Számos ülést, egyeztetést követően megegyezés született. 

Az új rendelet (2015/2283/EU) 2015. november 25-én került, december 11-én hirdették ki. A rendeletet – a 36. cikkben szereplő rendelkezések kivételével – 2018. január 1-jétől kell alkalmazni. 

Alapvetően a módosítás célja, hogy aktualizálja az új élelmiszerek szabályozását a rendelet életbe lépése óta eltelt időszak tapasztalatainak figyelembe vételével. Az Európai Bizottság a legfontosabb változásokat, információkat ''Kérdés-válasz” formában tette közzé honlapján.  

Továbbá felkérésére elkészült egy tájékoztató, amely áttekintést nyújt az engedélyezési eljárásokban bekövetkező változásokról. A tájékoztató IDE kattintva érhető el. a következő linken érhető el. 

A novel food két alapkritériuma változatlan maradt (1997. május 15. előtt + szignifikáns mennyiségben történő fogyasztás), azonban a kategóriák pontosítására, bővítésére került sort. 

Változások az új élelmiszer engedélyeztetésében 

A párhuzamos munkavégzés, értékelés megszüntetésének és a gyorsabb engedélyezés érdekében a kérelmek értékelésére központi engedélyezési rendszer kerül bevezetésre. Ez azt is jelenti, hogy nem a nemzeti hatóságok és tudományos testületek fogják értékelni a kérelmeket, hanem a tudományos kockázatértékelést az EFSA fogja elvégezni, míg az egyes dokumentációk kezelése a Bizottság feladatkörébe fog tartozni. A rendelet jelentős mértékű változtatásával szeretnék a jogalkotók rövidíteni a jelenleg akár 2-3 évig is elhúzódó eljárásokat, illetve a cégek adminisztratív terheit csökkenteni. 

Változatlanul a legfontosabb szempont maradt a közegészség védelme, de nagyobb szerepet kapott a módosítások és egyszerűsítések által a gazdasági szereplőknek és általuk az élelmiszeripari innovációnak az elősegítése. Ennek megvalósításának érdekében pl. külön biztonsági értékelés kerül bevezetésre a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerekre vonatkozóan, amely a jelenleginél gyorsabb és a kérelmező terheit illetően arányosabb eljárás lesz. Továbbá egy maximum 5 évre szóló „adatvédelmi” rendszer kerül bevezetésre. A módosítások célja az is, hogy kis-és középvállalatok is nyissak a novel food termékek irányába. 

A 2015/2283/EU rendelet elfogadását követően a Bizottság felkérte az EFSA-t olyan útmutatók kidolgozására, melyek segítségül szolgálhatnak az új rendelet előírásai alapján az új élelmiszerek engedélyezése iránti kérelmek elkészítéséhez, illetve a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerekre vonatkozóan. 

Az EFSA által elkészített útmutatók IDE kattintva elérhetők. 

Új élelmiszer engedélyeztetése

Harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerek notifikációja

Kockázatértékelés

Új Élelmiszer Katalógus

Uniós lista

Új élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok, útmutatók

Frissítve: 2018.08.01 14:39